Magyarország történeti földrajza:
- Ország fogalma:
- uruszág:
- - uru(fejedelem, törzsfő, király) – úrság, fejedelemség
- Halotti Beszédben: münyi uruszág – mennyei királyság, mennyország
- Források(törvények, oklevelek adatai):
- oklevelek/ törvények intitulatio része, oklevéladó megnevezése: amelyek felett lényegesen diszponál vagy igényt tart:
- 1222 – II. András
- 1351 – Nagy Lajos
- 1867 - I. Ferenc József
- elbeszélő források:
- Anonymus – magyarok szállásterületének azonosítása
- Petrus Ramsanus – A magyarok történetének rövid foglalata – 1490
- Antonio Bonfini
- Brodarics István
- Oláh Miklós
- békekötések szövegei:
- Honfoglalás:
- Duna felső folyásánál lett kialakítva a magyarság szállás területe
- nomadizáló vadállattartás
- Nincs konkrét határ
- gyepű elve – természetes határ védővonal
- Magyar állam területe 1526-ig
- megtelepedés: gyepűrendszer, természetes határok
- XIII. század
- a határvédelem a várakra helyeződik
- a regnum fogalom kialakulásának kezdete
- 15. század elejétől a Szent Korona-tan (organikus államszemlélet)
- I. Szent István – Intelek Imre herceghez – A korona fontossága
- a magyar államiságot jelképezi
- Keleten Erdély problematikája
- Gyula nemzetség
- 1003-tól kiráyli függés – vármegyerendszer kiépítése
- Princeps Ultrasylvanus – Vajda 1263-tól – nem autonóm helyi hatóság
- Déli határvidék(Szlavónia, Horvátország és Dalmácia)
- Horvátország, Szlavónia, Dalmácia
- Szent László trjeszti ki fennhatóságát a Szávától délre (Szlavóniaiai)
- 1090 – Zvonimír halála, Ilona hívására a tengermellék Horvátország elfoglalása
- 1102 – Tengerfehérvár – Könyves Kálmán horvát király – gyakorlatilag personal unió
- 1105 – Dalmácia elfoglalása Velencétől(érdekszféra) – Főleg Anjouk háborúznak érte
- 13. századtól „regnum sclavonie” – Tótország
- Háromegy Királyságot (Regna Tripartita Dalmatiae, CCroatiae et Slovaniae)
- 13. -14. század fordulója – harcok Velencében
- A Pacta Conventa tan: a horvát nemesség a Magyarországgal való államközösséget egy megállaodásra vezette vissza.
- Szlavónia: várispánságok, majd vármegyék
- Horvátország: zsupánság, szábor(horvát országgyűlés – a zsupánságok küldik el követeiket a száborba és onnan továbbítják a magyar országgyűlésbe)
- Horvát(szlavón, dalmát) bán – területek igazgatására, hozza létre a magyar király – külön közigazgatási szerv XIV. századtól kezdve – jogkör – az uralkodó megbízásából a terület felett diszponál
- Magyar állam területe 1526-ig
- II.(Vak) Béla 1138-ban Ráma néven illeszti címei közé Boszniát
- 1230-as évek – Szörényi bánság a kunokkal szemben
- 1240-es évek:
- Kucsói
- Macsói
- Barancsi
- Sói
- Ozorai
- 1470 – Hunyadi Mátyás – alsó részek kapitánya (supremus capitaneus partium regni hungariae inferior)
- magyar kiráylok igénycímei – térkép
- Az Anjouk geopolitikája
- 1526-ig a „koronák közös bírása”
- birodalomépítési törekvések
- Lengely-magyar perszonálunio (1370-1382) – térkép
- Háború a Velencei Köztársasággal
- Luxemburgi és Jagelló perszonálunió – térkép
- Jagello Mária és Luxemburgi Zsigmond
- Cseh Királyság kiegészült Morva országgal,…
- Mátyás „személyhez kötött” Magyar Birodalma:
- Magyarország, Csehország, Dalmatia, Hrvátország, Ráma, Szerbia, Galicia, Lodomária, Kunország és Bulgária királya
- Szilézia és Luxemburg hercege
- Morvaország, Laositz őrgrófja
- XVI. század – Oszmán Birodalom előrenyomulása
- Magyar állam területe 1526-1699 között
- Török hódoltság terjedése – 1. hódítási hullám
- 1521. – Nándorfehérvár
- 1541. – Buda
- 1544. – Buda körüli gyűrű kiépítése
- 1552. – Temesvár – Szolnok – Az ország Keleti részének eleste
- 1566 – Szigetvár-Gyula – Szulejmán Nyugati hódítása – Szigetvár apró vár
- 1567 – Drinápolyi Béke – nem határozzák meg, hogy mely területek kihez tartoznak, csak azt hogy mely várak kinek a fennhatósága alá tartozik – Kondominium – kettős adóztatási rendszer területe
- 15 éves háború
- 1596.- Eger
- 1600. – Kanizsa
- 1606. – Zsitvatoroki Béke
- A harmadik háborús időszak – Rákóczy György hadjáratának eredménye, amiért nem kérték az Oszmán Birodalom engedélyét – büntető hadjárat
- 1660 – Nagyvárad – Erdély legfontosabb vára
- 1663 – Érsekújvár – legkorszerűbb vár - törökök berendezik utolsó nagy központjukat – téli hadjárat következménye
- 1664. - Vasvári béke – deklarálják Nagyvárad és Érsekújvár elvesztését – Erdély Nyugati és Délnyugati része természetes védettséget élvezett
- Oszmán Birodalam közigazgatási egységei: A vilajetek
- Budai(1541-től) – legjelentősebbb – az egyik legjelentősebb az Európai térségben
- Temesvári(1552-től)
- Győri(1594-1598) – 15 éves háború alatt megszállták – Bécshez közel volt
- Egri(1596-tól)
- Kanizsai(1600-tól)
- Váradi(1660-tól)
- Érsekújvár(1663-tól)
- Magyar állam területe 1526-1699 között
- Keleti magyar Királyság-Erdélyi Fejedelemség
- 1528/29 – 1571 kialakulás
- alapjai: a középkori erdélyi vajdaság területe
- Partium – Bihar vármegye, stb…
- 1570.12.01. – speyer-i szerződés – erdély fejedelmi és a magyarországi részek ura – pontosan behatárolták a területeket -
- Magyar Királysághoz tartozó vármegyék
- 1606 – bécsi béke(sség): Ugocsa, Bereg, Szatmár – Bocskai fennhatósága alá kerültek – halála után visszacsatolták
- 1622 – nikolsburgi béke(sség): Szabolcs, Szatmár, Bereg, Borsod, Abaúj, Zemplén, Ugocs vármegyéket kapta meg élete tartamára Bethlen Gábor
- 1645 – Linzi béke(sség) a nikolsburgi megerősítése, de Szabolcs és Szatmár örökjogon – Rákóczi György(?)
- nem szuverén ország
- A magyar állam területe 1699-1920 között
- A török kiűzése
- 1699 jan. 26. – „karlócai „fegyerszünet” – kivonták a csapatokat a Kárpát-medencéből – igyekeztek megszilárdítani azokon a területüken a befolyásukat – Oszmán-Velencei háború – később a habsburgok csatlakoznak a Rákóczi szabadságharc után – elsőként jelölt ki pontos határokat
- 1718 – pozsareváci béke – I. Péter, orosz cár – pánszláv eszme – ki akarta őzni az oszmánokat a balkán azon részéről, ahol egy szláv lakosság lakott. Ehhez csatlakozott I. József, magyar király – negatív eredmények katonailag – a pozsareváci békében megszerzett területeket a belgrádi békében elveszti – kicsit sikerült a Balkán felé tolni a határokat.
- 1731 – belgrádi béke, 1920-ig véglegesülő magyar határok – Déli határ
- Erdély külön kormányzata
- Diploma Leopoldinum (1681.12.04.) – Dipo császár Erdély (önálló államiság, önálló közigazgatási rendszer) külön kormányzatát megtartja – kinevez egy gubernátort(gyak. fejedelmi pozíció betöltése) – Bécsből nevezik ki, ugyanaz a jogkoör – 1745-ig
- 1745-ben Mária Terézia Erdélyt nagyfejedelemi rangra emeli – Mária Terézia, Magyar királyné és Erdélyi nagyfejedelem
- 1848 – polgári átalakulás
- 1867-68 – visszacsatolják Erdélyt közigazgatásilag is a Magyar Királysághoz
- Horvátország problematikája
- Katonai határőrvidék
- 18. században újra éled funkciójuk
- Bécsből irányították
- sokáig ide tartozott – Temesi Bánság –
- Magyar állam területe 1920-tól
- 1920. június 4.
- még folyik a háború amikor a Habsburg Monarchiát alkotó országok – önálló szuverén országok létehozása
- 1938. noevmber 2. – I. bécsi döntés
- 1939. március 15. – Kárpát alja visszacsatolása
- 1940. augusztus 3. – II. bécsi döntés –
- 1941. április 7. – megszállják a németek Jugoszláviát – megkapják, Jugozláviától csatolják vissza ezeket a fontos mezőgzadasági területeket
- 1947. február. 10. – Magyarországot arra kötelezik, hogy húzódjon vissza az első bécsi döntés utána országhatárok mögé
Kattints id a szöveg módosításához.