(I.)Archaikus kor - Kr.e. 30. – 28. század között – kizárólagos hatalommal még nem bír az első és második dinasztia uralkodói.
az uralkodó személye volt közös – alsó és felső egyiptom, fehér és vörös koronáját is a fejükön viselték – perszonálunió
az arisztokrácia közül alig emelkedik ki a vezető személye
I. dinasztia fáraói felvették a Horusz címet
földi isten
Oziris és Ízisz fia
sólyom isten
vagy kisfiúként vagy felnőtt ifjú ként ábrázolták
az uralkodó Horusz isten földi megtestesülése
hieroglifák megjelenése – Kr.e. 30. évszázad második felében jelenhetett meg. – az államigazgatás megkívánta, hogy a rendeleteket írásban is megfogalmazzák – írásbeliség – szóbeli közlés helyett biztosabb forma.
fáraó elnevezés – per-áá elnevezés. jelentése: nagy ház - I.-II. dinasztia még nem használja
arisztokrácia – a csatorna ásó tisztség viselőiből és a pecsét őri tisztség viselőiből tevődött össze – az uralkodó segítői – az uralkodó alig emelkedik ki az arisztokráciából – első az egyenlők között
Az addigi Horusz tisztelet helyett – Peripzen király Széth isten király kultuszát vezeti be – az arisztokrácián belül bizonyos csoportok elkülönülnek egymástól – különböző istenek tisztelete
ekkor még nincsennek piramisok – sír együttesek – Szakkarában és Abüdoszban – ezeken belül az arisztokrácia sírjait is feltárták
gyengülő urakodó hatalom – a 28. század végétől a 22. századig Egyiptom állam újbóli felemelkedése, megerősödése – III.-VI. dinasztiáig
III. dinasztia megalapítója – III. Nuterirket – istenibb mint a test – valószínűleg Dzsószer megfelelője – legjelentősebb uralkodó – görögül: isteni – ő kezdi el a faragott kövekből való építkezést, az első olyan síremlékeket, amelyek lépcsős építmények, mint a mezopotámiai lépcső kő építmények. – síremlékek célja. Médum – Daksur – Imhotep építész, orvos, író, az uralkodó tanácsadója
ebben az időszakban épül ki a teljesen centralizált fáraói hatalom – minden a piramis építkezés szolgálatában áll – főleg a 26. évszaban – IV. dinasztia – az állam forrásai, bevételei, a közmunkára kényszerített közszabadok – piramisok
legnagyobb Keopsz(230x230m, magassága: 146ésfél) piramisa – legnagyobbak Gízában – Gízai piramisok – Keopsz, Kefrén és Mükeriosz piramisai – kezdetben nem gúla alakúak – gúla alak misztikus forma, piramis szó jelentése: maer – felemelkedni(aer) + helye(m) – a felemelkedés helye
zodiákus fény – a Keleti égbolton a nap sugaraiból fény háromszögek – kép a gúla forma kialakításához – a forma maga a napisten fénye – a nap ábrázolás háromszög alakú
a sír helye előlegezi a fényességet, amiben az uralkodónak Ré napisten melett része lesz
nagy piramisok egy emberöltő alatt készültek el – szakmunkások és közmunkára kényszerített szabad parasztok építették meg – a köveket a bányákból kivágták – hajókon szállították Gízáig – erős gerendákat raktak le – vizes csúszós, homokos iszap – ezen tolták az építkezéshez – alapok, majd rámpákat építettek – felületét csúszóssá alakították – köveknek száma volt – tudták, melyik kőtömb, hova illeszkedik
IV. dinasztia – vezíri tisztség – a fáraó helyettese
42 nomosz – körzet – központjában – fáraói birtok – a közigazgatási egységek élén állott a nomarhesz – az uralkodó közvetlen környezetéből kerültek ki/rokon
A fáraói hatalom szilárd, addig a normaheszek önálló lépéseket nem tettek.
Az írnokok – arisztokrácia része – Arany Ház – ők írták le az uralkodói rendeleteket – a hivatali tisztségek hierarchiájában a felsőbbek közé tartozik
papi tisztségek – sokáig a hivatali tisztség és a papi nem különült el egymástól
szem- papok – a papi tisztség csúcsa – fáraó helyettesítője
halott segítő papok
isten szolga papok
V.-VI. dinasztia –
Ré napisten papjai indítják el a hatalmi decentralizációt – a fáraó már nem Horusz földi megtestesülése, hanem Ré napisten fia
Kiváltság levelek –
Gazdasági válság – politikai válság – a címek elértéktelenednek, a vezéri cím degradálódik, a nomoszok kormányzói közül többen is felveszik a vezíri rangot
I. átmeneti kor
22. évszázad – VI. dinasztia uralkodása végén – Alsó és Felső Egyiptom különvált
VII.-X. dinasztia – 20.-22. évszázad között
a fővárosi nagy tömegek – Memphiszben és környékén – felkelésükkel átvették a hatalmat a korábbi vezetőktől – szemtanú: Ipu - Wer – intelmei – a felkelést leverik
Válság után – a közép birodalom – XI.-XII. dinasztia
átmeneti kor végén – Hieraconpolisz és Théba megerősödik – Théba körül az egység megteremtődik, a hatalom újra megszilárdul
XI. dinasztia tagja – Mentuhotep – Thébából indulva leveri a felkelést
Közép Birodalom– XII. dinasztia
I. Amenemhat – XI. dinasztia legjelentősebb uralkodó – a nomosz kormányzók hatalmát megtöri és a központi hatalom alá rendeli őket.
terjeszkedés:
Észak – Szíria
Délre – Núbia – arany, elefánt csont
expedíciók – katonai kísérettel – kereskedelmi akciók
Fia, Sesostris megerősíti az államhatalmat
Seerek – arisztokrácia(hivatali, papi)
Nedzseszek – közrendűek (kézművesek, parasztok)
rabszolgák – terjeszkedés következménye – hadi foglyokat
III. Amenemhat – a kereskedelmi kapcslatokat tovább szélesíti és a Núbia felé irányuló hódításokat is
gazdagság – fényűzés
Faiun – mesterséges tavat duzzaszt – Faiun-tó – partján emeltette hatalmas halotti templomát
a középbirodalom csúcsa – a virágzást hanyatlás követi – gyengülőben van a fáraói hatalom
II. átmeneti kor – II. válságperiódus – Kre. 18.-16. évszázad között – XIII-XVI. dinasztia utralkodása
Kánaániták – Egyiptomot lassan elfogalaló idegen hatalom – katonailag erős – nem nagyszámú népesség – az egyiptomiak őket Hyksos-oknak nevezik – Jel.: a sivatag urai vagy idegen népek fejedelmei – Avarisz lesz a központjuk
Hyksos hídoltság időszaka – XV.-XVI. dinasztia fáraói – adóztatták a delta vidéket, az egykori Alsó-Egyiptomot
Manfred Bietak – osztrák régész – 2005 – feltárta Avariszban a hyksos palotát – motívumok a szíriai térség motívumaira emlékeztet – nem hódítók, hanem az egyiptomi fáraók hívták be őket – kereskedők és katonáskodóknak – gyenge fáraói hatalom, így áttudták venni a hatalmat.
Hyksosoktól –
lóval vontatott harci kocsi
vas
lant
számszeríj
Kr.e. 1550 körül – Tanisznál – Kamose uralkodó megkezdi a hyksosok kiszorítását
végleges kiűzés – Fia, Iahmes
Új birodalom kora – XVI.-XI. század – XVIII-XX. dinasztia - felváltva
Amenhotep –
I.-II-III. Amenhtep nem jelentős, első kettő békés külpolitika, III. szintén
Tothmes
I.-II. Tothmes – II. Tothmes felesége, Hatsepszut fáraónő, társuralkodó – később első Egyiptom első női uralkodója – maga vezette a hadseregeket – Dél-felé Nubia irányába – népszerű, tekintélye nagy
Fia, III. Tothmes
anyja életében követelte, hogy anyja adja át neki a hatalmat – a hatalom birtokában anyja emlékét is ki akarta törölni az emlékezetből
17 hadjáratot vezettet, csak észak-kelet felé – palesztina – 330 kis fejedelemséget győzött le Meggidó-nál
Kr.e. 15. század vége – Sínai félsziget, Líbiai-Nubai sivatag egy része – a legnagyobb kiterjedése a birodalomnak
Amenhotep
II.-III. Amenhotep
IV. Amenhotep – 1360-1340 között uralkodott – apja társuralkodója kezdetben
a Thébai kos fejű Amon isten apjainak nagy hatalma van – kezdetben csak regionális – a thébai szentély apjainak 800.000 hold földje volt és 50-60.000 szolgája
Valamennyi istenség kultuszát megtiltja – Athon kultuszát kizárólagossá teszi (– Ré – Amon)
Monoteista vallási kísérlet – Echnaton – Jel.: Aki üdvös, aki kedves Athon számára
program megvalósítása – Új város kiépítése – Tell-El-Amarna (-Amarna reform)
